A borsó nem igényel előzetes kezelést. Amennyiben fel szeretné gyorsítani a csírázási folyamatot, áztassa be a szemeket 24 órára kézmeleg vízbe. Akár hosszabb időre (3-4 napra) is beáztathatja a borsószemeket. Ezeket az előcsíráztatott magokat azonnal ültesse el, amint a kis gyökerek elérik a kb. 1 cm hosszt. Ezzel a módszerrel 1 teljes hetet nyerhet.

Vetés

A szemek 14 napon belül csíráznak. A borsót kétféleképpen vetheti: 1. Közvetlenül a kertbe, március-áprilisban vetheti el a borsót. Egy napos helyet válasszon. Lazítsa fel a talajt minimum 30 cm mélyen. Ne vessen olyan helyre, amelyet korábban friss istállótrágyával kezeltek, vagy ahol a talaj hosszantartóan nyirkos és hideg. A rossz minőségű talajt szükség szerint feljavíthatja egy kevés kerti komposzttal. Szúrjon le a sor két végére egy-egy botot és feszítsen ki egy zsinórt. Húzzon a zsinór alatt egy 4 cm mély barázdát, majd helyezzen el 10 cm-ként 1 borsószemet. Töltse vissza a földet a barázdába, így a borsószemek kb. 4-5 cm mélyen lesznek a földben. Finoman nyomkodja meg a talajt és permetezze be vízzel. Ezt követően eltávolíthatja az egyenletes vetést elősegítő botokat és a zsinórt. A sor elejére helyezzen el egy címként az elvetett fajta nevével. Az egyes sorok között 70 cm sortávolságot hagyjon. A madarak ellen terítsen le egy gyapjúszövetet. Ne felejtse el lecövekelni a szövetet a széleken, különben elfújja a szél. 2. Előre hozhatja a borsószüretet, amennyiben a házban előcsíráztatja a magokat. További előnye a házban történő csíráztatásnak, hogy a madarak így nem tudják kiszedni a földből a magokat/apró csíranövényeket. Beltéren már februárben elvetheti a borsószemeket tégelybe. Töltse meg a cserepeket jó minőségű földdel és vessen el egy magot tégelyenként. Terítse be a magokat legfeljebb 3 cm földdel, enyhén nyomkodja meg és permetezze meg vízzel. Szobahőmérséklet mellett helyezze a tégelyeket fényre. Amennyiben úgy alakul, hogy a magoncok túl nagyra nőnek és a kinti hőmérséklet még túl alacsony a kiültetéshez, időt nyerhez úgy, hogy a magoncokat átmenetileg egy hűvösebb helyre viszi. Ne engedje kiszáradni a földet és biztosítson a magoncoknak elegendő helyet: két növényke levelei ne érintkezzenek egymással. Márciustól kiültetheti a növénykéket a kertbe, de előtte szoktassa hozzá a kinti viszonyokhoz: ehhez kezdetben 1 órára vigye ki egy közvetlen naptól védett helyre, majd naponta növelje 1-1 órával az időtartamot. 5 nap alatt a növénykék kellően megedződnek és kiültetheti őket egymástól 10 cm távolságra, 70 cm széles sorközökkel.

Amikor a fiatal növénykék elérik a 12 cm magasságot, kupacolja fel a talajt. A magas és közepesen magas borsófélék mindenképpen igényelnek támasztékot, amire felkúszhatnak. Ehhezmindensor végén állítson fel 2 cölöpöt és feszítsen ki a cölöpök közé durva szövésű fátyolszövetet. A közepesen magasra növő fajtáknál kb. 1,2 m magasságban, a magas fajtáknál kb. 2,0 m magasságban legyen a fátyolszövet. A borsó indává módosult hajtásai maguktól megtalálják a szövetet és belekapaszkodnak. Tipp: még az ültetés előtt helyezze el a cölöpöket! Száraz időszakban gyakrabban öntözze a palántákat, valamint rendszeresen gyomláljon a veteményesben, így bő borsótermésre számíthat.

Betakarítás

A borsó leszedéséhez használja mindkét kezét, különben túl nagy kárt okozhat a növényben. Akkor szedje le a hüvelyeket, amikor kívülről is jól láthatóan kidudorodnak a borsószemek. Általában a kisebb méretű, zsenge borsószemek nagyobb népszerűségnek örvendenek, ezért érdemes ilyenkor heti rendszerességgel betakarítani a zsenge borsó hüvelyeket. Miután leszedte az összes termést és a növény már nem hoz több virágot, eltávolíthatja a teljes növényt a veteményesből.

A zöldborsót általában a borsószemek miatt termesztik, a hüvely általában fás, ezért nem kerül felhasználásra. A cukorborsó épp ellenkezőleg a zsenge borsóhüvely miatt közkedvelt. Növénytani szempontból a zöldborsó és cukorborsó azonban ugyanaz a fajta. Két típusú zöldborsó ismert: A ráncos szemű borsó érzékenyebb a hidegre (márciusi vetés), kevésbé lisztes állagú és édes, ezért friss fogyasztásra alkalmasabb. A simaszemű borsó nagyobb szemű, kevésbé édes és szárazborsónak, valamint levesek készítésére alkalmas. Jól tűri a hideget, ezért már nagyon korán (februárban) elvetheti. A magas és közepesen magas borsó fajtáknál nagyobb terméshozamra számíthat, mint az alacsony növésű fajtáknál, ugyanakkor termesztésük valamennyivel több munkát igényel.