Vetést megelőzően a kukorica magja nem igényel előzetes kezelést, ha azonban fel szeretné gyorsítani a csírázási folyamatot, áztassa be 12 órára langyos vízbe.

Vetés

Közvetlenül szabadföldbe április közepe-májusban, üveg alatt március-áprilisban vesse el a magokat.

A kukorica nem tűri az intenzíven trágyázott, hosszasan vizenyős és hideg talajt. Rossz körülmények között alacsonyabb lesz a cukortartalma. Vetéskor érdemes inkább több rövid sort vetni egymás mellé, mint egyetlen hosszút a veteményes kertben, mert így a szél kevesebb kárt tud tenni a növényekben.

Kétféle vetési módot ajánlunk:
1. A magokat szabadföldbe, napfényes helyre vesse el április közepétől májusig bezárólag. Lazítsa fel a talajt 30 cm mélyen. A bevetni kívánt sor kezdő- és végpontján szúrjon le egy-egy botot, majd feszítsen ki egy madzagot. A kifeszített madzag mentén készítsen 30 cm-ként egy kis gödröt és helyezzen minden gödörbe 2 magot. Töltse vissza a földet a gödörbe úgy, hogy a magok kb. 5-6 cm mélyen legyenek a földfelszín alatt. Enyhén nyomkodja meg a talajt, majd permetezze vízzel. A vetést követően eltávolíthatja a madzagot, ugyanakkor lássa el a sor elejét a fajtanévvel ellátott címkével. A sorok között hagyjon 50-70 cm távolságot. A magok csírázása után a gödrönként elültetett 2 magonc közül csak egyet (erősebbet) hagyjon meg, a másikat húzza ki a földből. A madarak elleni védelem végett leteríthet egy kertészeti fátyolszövetet a fiatal magoncok fölé.

2. Beltéren már március végétől elvetheti a magokat. Ennek megvan az az előnye is, hogy a madarakk nem tesznek kárt a fiatal vetésben. Töltse meg a cserepeket jó minőségű földdel, majd ültessen el egy magot cserepenként úgy, hogy a magokat legfeljebb 5 cm talaj borítsa. Enyhén nyomkodja meg a földet, majd permetezze meg vízzel. Állítsa a cserepeket szobahőmérséklet mellett egy világos helyre. Amennyiben magoncok megítélése szerint túl gyorsan fejlődnek és a kinti hőmérséklet még nem teszi lehetővé a kiültetést, úgy helyezze a cserepeket egy hűvösebb (10-12°C) helyre, így lelassul a növekedés. Ne engedje kiszáradni a magoncokat és biztosítson a növényeknek elég teret: az egymás mellé helyezett növények lehetőleg ne érintkezzenek egymással. Május középétől ültesse ki növényket egymástól 30 cm távolságra. Az egyes sorok között hagyjon 50-70 cm-t.

A magok 14-21 nap elteltével csíráznak. A fiatal csíranövények nem tűrik a fagyot. Fagyveszély esetén takarja be kertészeti vlies-szövettel.

Száraz időszakban a kukorica több vizet igényel, ezért gyakrabban öntözze. A növény azonban nem bírja a vizes 'lábakat', ezért ne álljon vízben. Rendszeresen gyomláljon a veteményesben, de eközben legyen tekintettel arra, hogy a kukorica gyökerei sekélyen nőnek. A kapálás emiatt nem ajnlott, inkább kézzel húzza ki a nemkívánatos gyomokat.

Betakarítás

Június-augusztusban takarítsa be a kukoricát. Szárazvirág csokrok készítéséhez szeptember-novemberig a növényen hagyhatja a csöveket.

A kukorica frissen a legfinomabb, éppen ezért ne hagyja a csöveket túl hosszú ideig a növényen, mert könnyen megkeményednek. Akkor szedje le a kukoricát, amikor a 'hajak' még nem barnultak meg egészen. Ezt úgy tudja ellenőrizni, hogy a kukorica csövek csúcsán kicsit lehámozza a csuhéjt. Az érett kukorica világos sárga színű, a fehérek még éretlenek, ezért ezeket még hagyja a növényen. A narancssárga csövek rendszereint túl érettek.
Egy éles késsel egyszerűen vágja le a csöveket a szárról. Időjárási viszonyoktól függően egy növényen általában 1-2, ritkán akár 3 cső is terem.

Amennyiben már a jövő évi magvetésre gondol, úgy terméssel együtt hagyja teljesen megszáradni a növényt és csak utána gyűjtse be a magokat.
A száraz kukorica csövek mutatósak szárazvirág csokrokban, őszi dekorációkban is. Ilyenkor érdemes meghagyni egy rövid szárat.

A betakarítást követően az egész növényt felszedheti a földből.

Dél- és Közép-Amerikában már évezredek óta termesztenek kukoricát élelmezési célokra. Európa csak Amerika felfedezése után ismerkedett ezzel a kiváló növénnyel. Manapság alapvetően 3 féle kukoricát termesztenek nagy mennyiségben: takarmány kukorica állatoknak (csak a cső kerül hasznosításra), takarmány kukorica állatoknak (teljes növény hasznosításra kerül), valamint az emberi fogyasztásra szánt csemegekukorica.

Növénytanilag a pázsitfűfélék családjába (Gramineae) tartozik.

A kukorica akár 1,2-2,5 méter magasra is megnő. Amikor eléri a végleges magasságot, a szárak csúcsán megjelenik a hímivarú virágzat, míg a szár két oldalán a nőivarú virágzatok. A nőivarú virágokból kilógó szálak arra hivatottak, hogy felfogják a hímektől érkező (a szél által terjezstett) virágport. Érdemes tehát a kukoricát egymáshoz közel ültetni ahhoz, hogy a beporzás minél biztosabb legyen.Egy kukorica szem legnagyobb része a magok csírázásához szükséges tápanyagokból áll. Ez a tápanyag legfőképpen keményítő, amelyet a növény a cukor átalakításával hoz létre. A legnagyobb művészet tehát abban rejlik, hogy a megfelelő időben szedjük le a kukoricát, még mielőtt a cukor átalakulna keményítővé.

A pillangósvirágúakhoz (pl. bab- és borsófélék) hasonlóan a kukorica is nitrogént megkötő baktériumokkal együtt él szimbiózisban, így természetes úton növeli a talaj nitrogéntartalmát. Tulajdonképpen előkészíti a nitrogénben gazdag talajt a következő évi vetéshez!