Méhek: Hasznos teremtmények a virágok és gyümölcsök számára

A kertünket támadó rovarkártevőkkel ellentétben számos rovar nélkülözhetetlen egy virággal és gyümölccsel teli kertben. A méhek fontos szerepe a növények túlélése és a termés szempontjából meglepő módon sok ember számára még mindig ismeretlen. Számtalan növény, virág és gyümölcsfa a méhek nélkül kihalásra volna ítélve. Szerencsére ez a jelentőség kölcsönös. Ugyanezek a növények ugyanis állandó táplálékot biztosítanak a kaptár számára. A méheknek tehát virágokra van szüksége a „napi betevőhöz”, a nektárhoz és a pollenhez. A virágoknak pedig méhekre van szüksége a beporzáshoz, hogy magokat és gyümölcsöket teremhessenek. A növények és méhek tehát nem élhetnek egymás nélkül, a kapcsolatuk pedig egy egész életre szól.

A méhek széles kínálatból választhatnak

A méhek a pollen és a nektár széles skálájáról választhatnak, a virágok pedig jellegzetes színeket és illatokat fejlesztenek ki, hogy szomszédjaiktól heves verseny keretében vonzzák őket magukhoz. Ha például a szennyezés miatt romlanak a növekedési feltételek, a virágok élelmiszertermelése visszaesik, ami gyakran katasztrofális következményekkel járhat a növényre nézve. A méhek ilyen esetben elveszítik érdeklődésüket az adott növény iránt, a növény nem kerül beporzásra, és ha a feltételek nem javulnak, az érintett növény nem éli túl a környezeti hatást. A megfelelő beporzás biztosítása érdekében a gyümölcstermesztők gyakran méhészektől bérelnek kaptárokat, mivel a megfelelő beporzás felér a fél győzelemmel. Az erős kaptár jelenléte és a beporzás tehát más egyéb tényezők mellett, mint például az időjárási viszonyok, hatalmas mértékben növelik a jó termés esélyeit.

Egy másik fontos szempont, hogy a méhek az állatok világát közvetlenül és közvetett módon is táplálják. Közismert, hogy a medvék rajongói a méz édes ízének, ám a madarak éppúgy profitálnak a méhek szorgalmából. A méhek táplálékkeresése során „véletlenül” beporzott virágokból ugyanis magvak, bogyók és gyümölcsök képződnek. Nyilvánvaló, hogy ennek nagy részét az emberek szedik le és fogyasztják el, de a maradék még mindig elég lehetőséget kínál a madarak számára, hogy túléljék a telet. És ezzel be is zárult a kör. A méhek tehát hihetetlenül fontos láncszemek a természet körforgásában.

Beporzók

Virágok nélkül a világ meglehetősen unalmasnak lenne. Csakúgy, mint a méhek nélkül, figyelembe véve a virág beporzásában és fennmaradásában betöltött kulcsfontosságú szerepüket. De mi is történik pontosan a beporzás során? Háromféle beporzás létezik: szél, víz vagy emlősök, madarak, illetve rovarok által. A denevérek pl. jelentős beporzó emlősök. A trópusi és szubtrópusi régiókban pedig a kolibri egy fontos beporzó madár.

A növényeket elsősorban rovarok porozzák be. A rovarokat közé tartoznak a bogarak, hártyásszárnyúak, kétszárnyúak és pillangók. A méhek, a poszméhek és a darazsak a hártyásszárnyúak közé tartoznak, és ezek a legjobb és legfontosabb beporzók.

A virágokat gyakran beporzóik szerint csoportosítják: madár-, denevér- és rovarvirág, ez utóbbit pedig további rovarcsoportokra osztják. A méhvirágokban pl. könnyen elérhető a nektár, a méh 6 mm-es nyelvére utalva. A poszméh-virágokban a nektár kissé mélyebben található, ezért nagyobb erő szükséges a szirmok félrehúzásához. A poszméh márpedig éppen elég erős ehhez.

Vonzó tényezők

A rovarvirágok gyakran jól észrevehető, illatos virágok, éles ellentétben a környezetükkel. Előfordulhat, hogy magasabbak, pl. egy virágcsoport szélén, így erősebben vonzzák a beporzókat. Sokuknak a szirmait egy bizonyos rajzolat díszíti, például csíkok, foltok vagy pöttyök, ez az úgynevezett mézjel, amely megmutatja, hol található a nektár. A méhek pontosan emlékeznek a színre, az illatra és a virág formájára, valamint a nektár cukorszintjére, így könnyedén újból megtalálják az áhított táplálékforrást.

A nektárt az aktív mirigyek választják ki a bibe közelében. Ezek a mirigyek az almavirágban pl. a virág felületéhez közel helyezkedhetnek el, más virágok esetében, mint pl. a lóhere, sokkal mélyebben. A túlzott esőzések higíthatják a „nyitott” virágok nektárját, a nap és a szél pedig elpárologtathatja a vizet a nektárból, utóbbi emeli a cukortartalmat. Ilyen módon előfordulhat, hogy ugyanazon körtefa egyik oldalát sokkal gyakrabban látogatják meg a méhek, mint a fa másik oldalát.

A méhek kifejezetten hűségesek a virágaikhoz. Egy kirajzás során csak egy virágfajtát látogatnak meg. Ugyanakkor egy adott színhez is ragaszkodnak, még akkor is, ha ugyanazon fajtából különböző színű virágok nőnek ugyanazon a helyen. Ez utóbbi szokásuk növeli a sikeres keresztbeporzás esélyét is.

Beporzás

Miközben a méh nektár után kutatva mélyen a virágba merül, a pollen megtapad a méh szőrös testén. A következő virágra repülve a méh kis mennyiségű pollent hagy a bibén (a virág női részén). A pollenszemcsék (hím reproduktív sejtek) a virág kiálló porzóján képződnek. A csírasejtek a bibe alján, a magház alján helyezkednek el. A magházból kilogó ragacsos bibe virágporszemeket kap a pollenkereső méhtől. Ez a hímsejt átjut a bibéhez, a magházig, ahol megtörténik a beolvadás. A virág így megtermékenyült és betöltötte a feladatát. A szirmok leesnek, a magházból pedig gyümölcs vagy mag fejlődik.

Háromféle beporzás létezik. Az első az önbeporzás, amikor egy bizonyos virág pollenje ugyanazon virág bibéjére kerül. A második a szomszédok beporzása, amelynek során az egyik virág pollenje ugyanazon fajta növény virágján rakódik le. És végül, de nem utolsósorban a keresztbeporzás. Ez a növényvilágra jellemző legkívánatosabb és leggyakoribb beporzási mód. Egy bizonyos fajta virág virágpora megtermékenyíti egy ugyanolyan faj másik fajtájú virágát. Például a Cox's Orange almafa virágait megtermékenyíti az Golden Delicious almafa pollenje.

Kosár

×

Product title

1 x 30 Ft

Részösszeg

Ellenőrzés